Sorry! Op het moment is er geen vertaling beschikbaar voor deze pagina.

Záródolgozattal kapcsolatos követelmények

Minden mesterképzésben részt vevő hallgató a szak lezárásaként – a képesítési követelményekkel összhangban – záródolgozatot ír. A záródolgozat a hallgató önálló munkája, melynek tükröznie kell a hallgató tájékozódását a témára vonatkozó szakirodalomban, valamint szakmai ítélőképességét az eredmények elemző, kritikai és összegző áttekintése során. A tényfeltárás és az értelmezés területén szakmailag értékelhető eredményt kell nyújtania, és ilyen módon igazolnia kell, hogy a hallgató elsajátította és alkalmazni tudja a tudományterület fogalmi eszközeit és módszereit. A plágiummal gyanúsítható záródolgozat szerzője ellen fegyelmi eljárás indítható.

A szakért felelős tanszékek minden tanév/félév kezdetéig kötelesek záródolgozati témákat felajánlani a hallgatóknak. A hallgatót a záródolgozat elkészítésében egy vagy több témavezető segíti. A záródolgozat témáját a hallgató a felajánlott témák közül a témavezetővel egyeztetve választja. A témaválasztás és a záróvizsga időpontja között a mesterképzés esetén legalább 12 hónapnak kell eltelnie.

A záródolgozatot a témavezető és egy másodbíráló ötfokozatú minősítéssel bírálja el. A záródolgozatot a hallgatónak bizottság előtt kell megvédenie. A védés nyilvános.

Formai követelmények:

• A dolgozat terjedelme min. 100.000 -120.000 n törzsszöveg (címlap, tartalomjegyzék, mellékletek és a bibliográfia nélkül).
• Formátum: margóbeállítások: bal 3 cm, jobb 2 cm, fent 2,5 cm, lent 2,5 cm; a betűméret és betűtípus: a főszövegben 12 pontos, a lábjegyzeteknél 10 pontos Times New Roman, a sortávolság: a főszövegben 1,5, a lábjegyzeteknél 1; bekezdés: mindenütt sorkizárt.
• Elengedhetetlen részei a dolgozatnak:
  • a belső borítón fel kell tüntetni: a „diplomamunka” szót, a diplomamunka címét magyarul, az idegen nyelven írt diplomamunka címét idegen nyelven is és a készítés évét,
  • a bal alsó sarokban a témavezető nevét és beosztását, a jobb alsó sarokban a hallgató nevét, szakját és a diplomamunka készítésének évét,
  • tartalomjegyzék
  • előszó és/vagy bevezetésa tárgyalási rész fejezetei (és alfejezetei)
  • összefoglalás/kitekintés
  • irodalomjegyzék.

• A dolgozat formailag feleljen meg a filológiai munka nemzetközileg elvárt követelményeinek. Az ún. filológiai apparátus tekintetében több megoldás is elfogadható, azonban minden esetben szükséges a választott módszer következetes alkalmazása. Vonatkozik ez az idézés módjára, a hivatkozásokra, a láb- ill. végjegyzetek rendszerére.
• A dolgozatot 2 példányban, egy bekötött és egy fűzött példányban géppel írva kell elkészíteni,
• A diplomamunkához csatolni kell egy nyilatkozatot arról, hogy a munka a hallgató saját szellemi terméke.

Tartalmi követelmények:

• A diplomamunkának összességében tanúsítania kell azt, hogy szerzője képes a témába vágó szakirodalom feltárására, feldolgozására és reflektálására, valamint az így szerzett ismeretek önálló összegzésére és a választott konkrét téma kidolgozása során azok önálló felhasználására.
• A dolgozat témaválasztásának legyen szakmai (elméleti és/vagy gyakorlati) indoklása, indíttatása, és ez fogalmazódjék meg a bevezetőben. Ugyanitt vázolni kell a témával kapcsolatos célkitűzéseket, várható eredményeket is.
• A feldolgozott szakirodalom és annak felhasználása tükröződjék a dolgozatban, szó szerinti idézetek és/vagy hivatkozások révén.
• Mindenkor ügyelni kell a témába vágó fogalmak tisztázására és azok következetes használatára.
• A téma tárgyalásának legyen tartalmi/gondolati egysége (belső koherenciája), és ez mutatkozzék meg a dolgozat szerkezetében, tagolásában, az egységek (fejezetek és alfejezetek) címében.
• Súlyt kell fektetni a tárgyalt téma minimális elméleti megalapozottságára, az elméleti és gyakorlati kérdéseknek a téma függvényében megítélhető helyes arányára.
• A dolgozat nyelvezete – a nyelvhelyességi szempontokon túl – feleljen meg az értekező prózával szemben támasztható követelményeknek.

Értékelés:

A diplomamunka értékelése ötfokú skálán (1-5) történik. A dolgozat érdemjegyét a témavezető és a tanszékvezető által kijelölt másodbíráló állapítja meg a két szöveges bírálat alapján. A bírálatok elkészítéséhez az Intézet által meghatározott, alább felsorolt szempontok az irányadóak:

1) Témaválasztás

A szerző válasszon jól körülhatárolható, a kutatás jelenlegi állásából adódó témát, amely egy diplomamunka terjedelmi keretei között jó eséllyel tárgyalható. A dolgozat tartalmilag feleljen meg a címben felvetett témának.

2) Nyelvezet, terminológia, stílus

A szerző legyen képes nyelvileg helyesen és szabatosan kifejezni magát, használja pontosan és tudatosan a tudományterület bevett terminusait. Maximális követelményként a dolgozat szövege feleljen meg a tudományos értekező prózával szemben támasztott stilisztikai követelményeknek. Amennyiben a szövegben sorozatosan súlyos, értelemzavaró nyelvi hibák fordulnak elő, az összesített érdemjegy elégtelen.

3) Filológiai apparátus

A szerző legyen képes korrekt módon hivatkozni a témába vágó szakirodalomra – ideértve az internetes forrásokat is –, és hivatkozásait pontosan, a tudományterület bevett eljárásainak szem előtt tartásával adatolja. Amennyiben a dolgozat szövegében jelöletlen idézet(ek) fordul(nak) elő, az összesített érdemjegy elégtelen, és ez a tényállás egyszersmind fegyelmi eljárást von maga után.

4) A vizsgálat megalapozottsága

A szerző ismerje és használja a témába vágó alapvető szakirodalmat (nem kézikönyveket!). Maximális követelményként legyen képes a kutatás eddigi eredményeinek kritikus továbbgondolására, és új, eredeti szempontú megállapítások megfogalmazására.

5) Szerkezet, gondolatmenet

A szerző legyen képes dolgozatát a szövegfajtával szemben támasztható követelményeket figyelembe véve logikusan tagolni, és kutatását, valamint eredményeit a tudományterület bevett normái szerint jól követhető gondolatmenetté építve bemutatni.

6) Módszer

A szerző tegyen bizonyságot arról, hogy – az elvégzett vizsgálat szükségleteihez képest – képes a nyelv-, irodalom-, illetve kultúratudomány bevett módszereinek alkalmazására. Maximális követelményként reflektálja a vizsgálat során felmerülő módszertani problémákat.

Az egyes részjegyek átlaga orientáló érték, nem jelenti automatikusan a diplomamunka végső érdemjegyét; a bíráló az érdemjegy megállapításában az átlagtól fölfelé és lefelé egyaránt eltérhet. Amennyiben bármelyik részjegy elégtelen, a diplomamunka összesített érdemjegye is elégtelen.

Az elégtelen dolgozat ismétlésének módját az intézményi szabályzatok és a szakirány előírásai tartalmazzák.

A NÉDERLANDISZTIKA MA-KÉPZÉS KERETÉBEN FELKÍNÁLT ZÁRÓDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

Gera Judit
1. Egy modern (19-21. századi) holland nyelvű regény narratológiai, illetve más, modern irodalomkritikai módszerrel történő elemzése
2. Művészet és irodalom kapcsolata valamely modern holland nyelvű irodalmi mű alapján
3. Valamely modern holland nyelvű költő egy kötetének vagy korszakának elemzése
4. Valamely holland nyelvű és nem-holland nyelvű irodalmi mű összehasonlító elemzése

Nagy Roland
A témaválasztáshoz ötletadónak javasoljuk például az Onze Taal, a Nieuwe Taalgids, illetve a Nederlandse Taalkunde c. folyóiratok cikkeit.
1. Valamely nyelvtani jelenség (a morfológia, a szintaxis, a hangtan vagy lexikológia területéről) kontrasztív nyelvészeti (leíró nyelvészeti, összehasonlító) vizsgálata a holland-flamand és egy másik nyelv (pl. magyar, angol, német, francia) viszonylatban.
2. Egy holland nyelvű szakirodalomban tárgyalt vitatott vagy nem kellően adatolt nyelvi jelenség (a morfológia, a szintaxis, a hangtan vagy lexikológia területéről) bemutatása, összefoglalása, és az adott problémakör újabb adatokkal és nézőpontokkal való kiegészítése.
3. Valamely nyelvi jelenség (a morfológia, a szintaxis, a hangtan vagy lexikológia területéről) adat alapú, statisztikai elemzése egy adott nyelvváltozaton belül (pl. randstadi nyelvjárás) vagy több nyelvjárás összehasonlításában (pl. észak-dél), lehetőség szerint egy (vagy több) nyelvi korpusz alapján (pl. CGN).

Réthelyi Orsolya
1. Középkori udvari irodalom
2. Női szerzők a középkorban és a koraújkorban
3. Koraújkori dalgyűjtemények
4. A retorikusok (rederijkers) irodalma
5. Irodalom és utazás a koraújkorban

Törő Krisztina
1. Egy modern (19-21. századi) holland nyelvű regény modern irodalomkritikai módszerrel történő elemzése
2. 20. századi flamand irodalom/L. P. Boon életműve, helye a flamand irodalomban
3. Gyarmati irodalom
4. Posztkoloniális alapú műelemzések

Varga Orsolya
1. 20. és 21. századi holland és magyar, párhuzamos műfordítások összehasonlítása
2. 20-21. századi holland nyelvű irodalmi mű magyar fordításának összehasonlítása az eredetivel
3. Holland/Flamand fordítástörténet: szerző-műfordítók fordítói életművének, fordításszemléletének bemutatása
4. Jellemző holland-magyar átváltási műveletek bemutatása fordítási korpusz alapján

Az Ma záróvizsga

Az Ma záróvizsga egy szóbeli vizsgából áll, melyen a hallgatónak számot kell adnia a teljes néderlandisztikai képzés során szerzett szakmai ismereteiről az irodalom és a nyelvészet területén. A záróvizsga tételsora 8 irodalmi és 8 nyelvészeti tételt tartalmaz. A hallgatónak mindkét szakterület tételsorából egy-egy tételbőlkell beszámolnia, melyeket a vizsga során húz.

Az alább letölthető tételsor tartalmazza az egyes tételekhez szükséges szakirodalmat. Minden tételnél megkülönböztetünk két szintet aszerint, hogy a hallgató Ma tanulmányai során az adott  tudományterületen (irodalomból avagy nyelvészetből) specializálódott-e. Az alapszint alatt található szakirodalom mindenki számára kötelező, az emelt szint alatt felsorolt művek elolvasása viszont csak az adott tudományágban (irodalom vagy nyelvészet) szakosodott hallgatók számára. Ha tehát valaki az Ma tanulmányai során pl. az irodalomtudományi modult végezte el (BMA-NEDD 311-314), akkor neki az irodalmi tételsorból mind az alap-, mind az emelt szintű irodalomból fel kell készülnie, viszont a nyelvészeti tételsorból csak az alapszinthez tartozó irodalomról kell számot adnia.

Az Ma záróvizsga tételsora itt tölthető le: