Az ELTE Néderlandisztikai Tanszéke 2011. november 18-án rendezte meg a tizenharmadik néderlandisztikai tanulmányi napot. A műfordítás szerepe az irodalom- és nyelvtanításban címmel. A tanszék plenáris előadások tartására olyan felsőoktatási intézmények neves fordítástudományiszakembereit hívta meg, amelyekkel egyébként virágzó Erasmuskapcsolatai is vannak, így az Utrechti Egyetemről Prof. Dr. Ton Naaijkenst és a Leuveni Katolikus Egyetemhez tartozó Antwerpeni Lessius Főiskoláról Prof. Dr. Henri Bloement. Ők egyébként a hollandiai Műfordítói Szakközpont (Expertisecentrum Literair Vertalen) vezetői is egyben. A meghívottak között szerepelt még Ingrid Degraeve, a Holland Nyelvunió brüsszeli Központjának (Taaluniecentrum Brussel) munkatársa, műfordító-nyelvtanár és Joseph Pearce belgiumi flamand író, aki közép-európai gyökereiről tartott előadást, valamint a műfordítói workshopot vezette, melynek során egyik művének szövegrészletét fordították és beszélték meg a hallgatók.
A tanulmányi napot Brenner Koloman, az ELTE dékánhelyettese, Orosz Magdolna, a Germanisztikai Intézet igazgatóhelyettese, Gera Judit, a Néderlandisztika Tanszék vezetője és Robert Milders, a holland Királyság magyarországi nagykövete nyitották meg. Ton Naaijkens Olvasás, fordítás és interpretáció c. előadásában a műfordítás folyamatának három olyan aspektusát emelte ki, mely az irodalomoktatásban is fontos szerephez jut: az előzetes elemzést, a fordítás során felmerülő operatív technikákat, valamint az evaluatív illetve kritikai fázist. Henri Bloemen A fordításban olvasott művek c. előadásában felhívta a figyelmet, hogy egy-egy fordítandó és fordított szöveg legapróbb részletei is meghatározó jelentőségűek lehetnek az értelmezés vonatkozásában, tárgyalta továbbá a műfordítás önálló alkotásként való megjelenését többek között Walter Benjamin A műfordító feladata c. híres esszéjének tükrében. Ingrid Degraeve Műfordítás és kreatív nyelvoktatás c. előadásában az irodalmi művek fordításának a nyelvelsajátítás folyamatában betöltött jelentőségéről, újra felfedezett hasznáról, kultúraközvetítő szerepéről beszélt. Joseph Pearce megrendítő – és vastapsot arató - Végállomás Közép-Európa c. előadásában beszélt a Holocaust máig ható tanulságairól, arról, hogy hogyan függ össze a többrétegű identitás, az egyéni történet és a történelem, s hogy az embernek a legembertelenebb helyzetekben is nyílhat lehetősége méltósága megőrzésére. Beszélt még az első világháború utáni gyermekvonatokról, melyek Belgiumba és Hollandiába szállították a magyar gyerekeket, hogy felerősödjenek és visszanyerjék meggyengült egészségüket. Ennek jegyében egy a múlt század húszas éveiből származó, családja által megőrzött, a Magyar és a Flamand Gyermekvédő Liga kiadásában megjelent holland-magyar szótár egy megsárgult, szakadozott lapját nyújtotta át a Néderlandisztika Tanszék számára ajándékul. A gyönyörűen bekeretezett dokumentum muzeális értékű, felbecsülhetetlen kincs, a holland- és belga-magyar kapcsolatok szimbólum erejű emléke.
A délután rendezett nyilvános fordítói műhely témája a flamand író Land van belofte (Az ígéret földje) című családi krónikájából vett részlet volt, melyet a három néderlandisztika tanszék kilenc hallgatója fordított le, a tanszékek egy-egy tanárának irányításával. A diákok felolvasták fordításaikat, a műhely munkájában résztvevő író pedig megválaszolta a diákok, az oktatók és a hallgatóság kérdéseit. Olyan kérdések merültek fel többek között, mint a földrajzi nevek fordítása a megváltozott történelmi kontextusban, a holokauszt nyelve és a reáliák adekvát fordítása.
A tanulmányi nap során a Gondolat Kiadó jóvoltából, mely egész sorozatban jelentette meg a holland nyelvű irodalom remekműveit, lehetőség nyílt holland és flamand szépirodalmi művek magyar fordításainak árengedményes vásárlására is. A délutáni workshop után a Budapesti Flamand Képviselet minden résztvevőt meghívott új irodájának megnyitására, mely az első holland nyelvű közkönyvtárnak is otthont ad Budapesten.
A megnyitót a Flamand Kormány Magyarországi Képviseletének fogadása követte.
Az eseményen szép számmal jelen voltak a Károli Gáspár Református Egyetem és a Debreceni Egyetem néderlandisztikai tanszékeinek oktatói és diákjai is. A tanulmányi nap kétségtelen eredményeként könyvelhető el az ELTE Néderlandisztika Tanszékének az Utrechti Egyetemmel és az Antwerpeni Lessius Főiskolával már meglévő kapcsolatainak továbbfejlesztése és a további együttműködés lehetőségeinek továbbgondolása. Végül, de nem utolsó sorban említendő az irodalom, az irodalmi szövegekkel való foglalkozás, a műfordítás óriási sikere és elemi erejű hatása a jelenlévő diákság körében.
Az eseményt a Holland Nyelvunió (Nederlandse Taalunie), a Nyelvunió-Központ (Taaluniecentrum), az Általános Holland Szövetség (Algemeen Nederlands Verbond), a Flamand Kormány Magyarországi Képviselete (Vertegenwoordiging van de Vlaamse Overheid), a Holland Királyság Budapesti Nagykövetsége és a Herceg Rendje (Orde van den Prince) arnhemi részlege támogatta.
A tanulmányi napról készült fényképek itt tekinthetők meg.