Név: Nagy (István) Roland

Születési hely, idő: Budapest, 1974. 03. 30.

Végzettség és szakképzettség:

• Eötvös József Gimnázium, Budapest (1988-1992)
• Egyetem (ELTE, BTK)
• Angol nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár (1999)
• Néderlandisztika szakos előadó (1999)
• Nyelvtudományi PhD (2011)

Jelenlegi munkahely, munkakör:

ELTE Germanisztikai Intézet, Néderlandisztika tanszék.
Egyetemi tanársegéd

Eddigi oktatói tevékenység:

1996-1998 Megbízott előadó az ELTE Budapest Tanárképző Főiskolán
•  Oktatott tárgy: angol fonológia
2003-     tanársegéd az ELTE Bölcsészettudományi Karán, Néderlandisztika szakon
•  Oktatott tárgyak: Nyelvtani gyakorlat, Leíró nyelvészet/nyelvtan, Lexikológia/Lexikográfia, Fonetika/Fonológia, Nyelvtörténet, Történeti nyelvtan/szövegolvasás

Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

• 1993-óta folyamatos nyelvoktatás (angol, 1997-től holland).
• 1996-1998 között angol fonetika, fonológia oktatása
• 2002-2005 Doktori képzés
• 2003. Részvétel a Nederlandse Taalunie szakmai továbbképzésén
• 2003-óta holland nyelvészeti szaktárgyak oktatása
• 2004. Tankönyvírási pályázat elnyerése holland fonetika és fonológia könyvre a Nederlandse Taalunie-nél.
• 2006. Részvétel a Nederlandse Taalunie szakmai továbbképzésén
• 2007-2009. Részvétel az ELTE Néderlandisztika Tanszék Ba, Ma, ill. Tanári Ma akkreditációs anyagainak kidolgozásában.

Név: Varga Orsolya

Született: 1965 február 22.

Egyetem:

• 1984-1988 ELTE Tanárképző Főiskolai Kar
  orosz-magyar szakos tanári diploma
• 1990-1995 ELTE Bölcsészettudományi Kar
  néderlandisztika szakos diploma

1996-2007-ig a Károli Gáspár Református Egyetem Néderlandisztika Tanszékén oktattam fordításelmélet és fordítási gyakorlatot, leíró nyelvészetet (morfológia, szintaxis), valamint holland nyelv- és stílusgyakorlatot.

A 2002-ben megjelent holland-magyar középszótár készítésében Mollay Erzsébet főszerkesztő mellett második szerkesztőként vettem részt, a 100 000 különböző jelentést és példakifejezést tartalmazó  42 000 szócikk 10 %-át szerkesztettem.

1988 óta foglalkozom műfordítással. Fordításaimat hollandból, oroszból, és angolból a Nagyvilág és a Lettre Internationale c. folyóirat, az Élet és Irodalom c. hetilap, a Filum, az Édesvíz, a Pannon, a Noran, a Korona és a Gondolat könyvkiadó publikálta. A holland Literair Productie- en Vertalingenfonds (Irodalmi és Műfordítói Alapítvány) és a flamand Vlaams Fonds voor de Letteren (Flamand Irodalmi Alapítvány) felkérésére többször készítettem műfordítás-bírálatot, és a holland alapítvány jóvoltából többször tartózkodhattam az Amszterdami Fordítóházban, különböző irodalmi művek fordítása kapcsán. 2007 novemberében holland és flamand alapítványok által szervezett műfordító műhely moderálásában vállaltam részt.

A Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Tanszékének Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Programja keretében írtam meg doktori disszertációmat a fordítástudomány témájában, melyet 2008 májusában védtem meg. Címe: Párhuzamos fordítórajzok: Fordításszemlélet Magyarországon és Hollandiában a XX. század első felében. Összehasonlító vizsgálat.

Egyetemi tanulmányaimat a szegedi József Attila Tudományegyetem magyar-angol szakán kezdtem (1972/73), majd a budapesti ELTE-n ugyanezen a szakon folytattam. Magyar-angol szakos diplomámat 1977-ben kaptam. Az 1974/75-ös tanév második félévét a Szentpétervári Állami Egyetemen töltöttem, nem-orosz szakos részképzésen, ahol Thomas Mann és a 19. századi orosz irodalom c. szakdolgozatomhoz gyűjtöttem anyagot. Orosz nyelvből 1976-ban középfokú nyelvvizsgát szereztem. Az 1975/76-os tanévben vettem fel harmadik szakként a németalföldi szakot, melyből 1979-ben diplomát szereztem. 1977-ben elnyertem a Nagyvilág c. világirodalmi folyóirat műfordítói versenyének harmadik díját egy holland novella fordításával.

Az egyetem befejezése után, 1977-től a Magvető Könyvkiadónál dolgoztam szerkesztő-lektorként. Területem a modern angol és holland nyelvű próza volt. Ettől az időtől kezdve rendszeresen jelennek meg angol és holland irodalmi művekből, tudományos szövegekből, tanulmányokból készített fordításaim különböző kiadóknál (Európa, Magvető, Gondolat, Pesti Szalon, Noran, Széphalom Könyvműhely, Osiris, Fekete Sas, Gondolat) valamint folyóiratokban (Nagyvilág, Somogy, 2000, Lettre Internationale, Magyar Napló, Nappali Ház, Élet és Irodalom). 1982-ben kért fel az akkori Germanisztikai és Romanisztikai Tanszék vezetője, Dr. Manherz Károly, hogy oktassak németalföldi irodalomtörténetet (a kezdetektől napjainkig) néderlandisztika szakos hallgatóknak. 1992-ig egyedül végeztem a holland és flamand irodalomtörténet oktatását. 1984-ig párhuzamosan végeztem kiadói és egyetemi munkámat, majd tudományos ösztöndíjat kaptam a Magyar Tudományos Akadémiától. Ettől kezdve az MTA aspiránsaként folytattam a tanszéken oktatói munkámat. Kandidátusi disszertációmat 1991-ben védtem meg A holland századforduló mûvészi problémáinak szintézise Frederik van Eeden: 'Van de koele meren des Doods' c. regényében címmel. A disszertáció tárgyköréből – a holland regényfejlődés specifikumai, a mű összehasonlító elemzése más európai regényekkel és Vincent van Gogh művészetével - számos cikkem jelent meg nemzetközi és hazai folyóiratokban. Magyarországon ez volt az első néderlandisztikai tárgyú kandidátusi értekezés.

1991 óta egyetemi adjunktusként, 1995 júniusától egyetemi docensként dolgozom a tanszéken.

Az 1992/93-es tanévet TEMPUS ösztöndíjjal a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetemen töltöttem, ahol a flamand irodalmi és képzőművészeti expresszionizmus valamint a műfordításelmélet tárgykörében végeztem kutatásokat. Előadásokat tartottam az antwerpeni valamint a liège-i egyetemen. Az 1993/94-es tanévben az ELTE engedélyével az Egyesült Államokbeli Pittsburghben tartózkodtam, ahol az egyetemen a modern irodalomkritika irányzataival, (ebből a témakörből cikkeim jelentek meg a Neohelicon c. folyóiratban), ezen belül az irodalomelemzés pszichoanalitikai módszereivel foglalkoztam behatóbban, továbbá lefordítottam Johan Huizinga: Erasmus c. művét. Ennek kapcsán kezdtem foglalkozni az irodalmi életrajz, a pszicho-história (Erik Erikson) általános elméleti problémáival és Johan Huizinga életművével. Ebben a témakörben több tanulmányom jelent meg folyóiratokban és könyvalakban is.

1991-től 1994-ig az MTA Modern Filológiai Bizottságának titkári teendőit láttam el, majd a Bizottság megszűnéséig könyvfelelős voltam.

Számos konferencián vettem részt, 1984-től a három évenként megrendezésre kerülő, a Nemzetközi Néderlandisztikai Egyesület (IVN) által szervezett nemzetközi konferenciákon Hollandiában illetve Belgiumban, továbbá az Egyesült Államokban, Angliában és Ausztriában, Lengyelországban, Csehországban. Előadásaim rendre megjelentek a különböző konferencia-kötetekben.

1995 januárja óta a Néderlandisztikai Központ (jelenleg Néderlandisztika Tanszék) tanszékvezetőjeként dolgozom. Tanszékünket – tudományos és oktatói projektjei alapján - 1995 óta rendszeresen támogatja a Nederlandse Taalunie (Holland Nyelvunió).

1998-ban Széchenyi professzori ösztöndíjat kaptam. Ennek keretében elkészült tanulmánykötetem: A hétköznapi világ bűvölete (ELTE, Eötvös kiadó, 2000) címmel, melyben a holland festészet és irodalom párhuzamait vizsgálom a századfordulón, valamint a ’30-as években. Vizsgálódásaim kiindulópontja az volt, hogy vajon milyen verbális kultúra húzódik meg a világszerte ismert és elismert holland festészet mellett, hatott-e egymásra a vizuális és verbális kultúra, vagy csak párhuzamokról beszélhetünk. A kötet célja az volt, hogy a Magyarországon szinte teljességgel ismeretlen holland irodalmat a képzőművészeten keresztül, az interartisztikai módszer segítségével bemutassa a tudományos és nem tudományos közönségnek.

1997-től 1999 dec. 31-ig tematikus OTKA pályázatot nyertem, melynek témája: A holland és flamand szimbolizmus a festészetben és az irodalomban. E témakörben rendszeresen jelentek meg cikkeim hazai és külföldi folyóiratokban. Ennek folytatásaként 2000-től 2003-ig újabb OTKA pályázatot nyertem Verbalitás és vizualitás a németalföldi kultúrában címmel. Ennek keretében jelent meg Kép és tükörkép. A flamand szimbolista festészet és irodalom kapcsolata című tanulmánykötetem (Fekete Sas, 2002). E könyv az előző kötet folytatásaként a flamand századfordulós vizuális és verbális kultúra összehasonlító elemzését végzi el. Magyarországon ez a két monográfia az első, mely a hollandiai holland és a belgiumi flamand irodalom és festészet kapcsolatait tárgyalja. Mindkét OTKA-pályázatom kiváló minősítést kapott a szakmai zsűritől.

2001-ben jelent meg Hollandiában holland nyelven írt könyvem, Van een afstand. Multatuli’s Max Havelaar tegendraads gelezen címmel, mely Multatuli: Max Havelaar című regényét a feminista és a posztkolonialista irodalomkritika módszereivel elemzi. Az e tanulmányban alkalmazott irodalomelméleti módszereket az oktatásban is alkalmazom és tanítom. A könyv az Amszterdami Egyetem (Universiteit van Amsterdam) Irodalomelméleti Tanszékén szintén tananyag.

2004-től 2007-ig elnyert harmadik OTKA-pályázatom címe: Szó és kép. A holland- flamand irodalom rendhagyó története. Ennek a projektnek a keretében végül A. Agnes Snellerrel egy holland nyelvű irodalomtörténetet írtam nem holland anyanyelvű egyetemi hallgatók számára. A könyv 2010-ben a hollandiai Verloren kiadónál jelenik meg, s az OTKA-n kívül a Holland Nyelvunió is támogatta a projektet.

Szakmai irányításommal zajlott le a néderlandisztika szak osztatlan képzésű, majd a BA és MA program akkreditációja az ELTE-n, s szintén az én vezetésemmel indult be a néderlandisztikai irodalmi doktori képzés. Törő Krisztina (Johan Huizinga magyarországi recepciója), Varga Orsolya (Párhuzamos fordítórajzok) témavezetője voltam, mindketten megvédték doktori disszertációjukat. Jelenleg Pécsi Emőke doktori disszertációja (Más hangon. A másság (de)konstrukciója Carry van Bruggen prózájában) vár védésre, mely szintén témavezetésem alatt készült el.

1999-ben Magyarországon elindítottam a Néderlandisztikai Tanulmányi Nap rendezvénysorozatot, mely évenként felváltva kerül megrendezésre az ELTE-n, a KRE-n és a debreceni KLTE-n. Első ízben a gendernyelvészet, 2002 novemberében a szó és kép a németalföldi kultúrában,2005-ben a komparatisztika, 2009-ben a holland nyelv, nyelvészet és irodalomtudomány didaktikája volt a témája az ELTE-n megrendezett eseménynek. E konferenciáknak nagy szerepük volt és van a néderlandisztika magyarországi tudományos tekintélyének megteremtésében és megerősítésében.

Az ELTE BTK-n szakmai irányításommal dolgozta ki a tanszék 2003-ban a Németalföldi kultúra c. szakprogramot, melynek keretében nem néderlandisztika szakos hallgatóknak magyar nyelvű előadásokat tartottunk.

Rendszeresen recenzeálok holland és flamand könyveket az Élet és irodalom c. hetilapnak. Számos holland és flamand tematikus különszámot szerkesztettem é szerkesztek jelenleg is magyar folyóiratoknak (Magyar Napló, Lettre Internationale, Parnasszus, Átváltozások, Múlt és Jövő, Nagyvilág). Tanszékünk három egymást követő éven keresztül részesült a SOROS Alapítvány Felsőoktatást támogató pályázati támogatásában (1996-1998). Részben ennek és a Holland Nyelvunió rendszeres támogatásának köszönhetően indítottam útjára a Néderlandisztikai füzetek c. tanszéki kiadványsorozatot, melynek főszerkesztője vagyok.

1999-ben a Holland Királyság az Orániai Nassau Lovagrenddel tüntetett ki a holland kultúra magyarországi terjesztéséért és népszerűsítéséért.

2000-ben habilitáltam a holland festészet és irodalom interartisztikai vizsgálatának tárgykörében. Magyarországon ez volt az első néderlandisztikai tárgyú habilitáció.

2001-ben a legtekintélyesebb holland műfordítói díjjal, a Martinus Nijhoff-díjjal tüntettek ki (életműdíj). Szintén ebben az évben választottak meg a Közép- és Kelet-Európai Néderlandisták Comenius Egyesületének elnökévé. Tagja vagyok továbbá a Holland Tudományos Akadémia Maatschappij der Nederlandse Taal- en Letterkunde nevű társaságának.

2002 nyarán a Bécsi Egyetem felkérésére kurzust tartottam a Nyelvpolitika és Identitás c. nemzetközi nyári egyetemen, Schlainingban (Ausztria).

A Holland Nyelvunió támogatásával kollégáimmal nemzetközi tudományos diákkonferenciát szerveztem a régió néderlandisztika szakos hallgatói számára, mely 2003. június 7.-től 10.-ig került megrendezésre. Ez az esemény nem csupán Magyarországon, hanem egész Kelet- és Közép-Európában is az első volt.

Rendszeresen részesülök a holland illetve a belga állam maximálisan egy-egy hónapos műfordítói ösztöndíjaiban, melyek során  a hollandiai illetve a belgiumi műfordító házakban dolgozom. Részt veszek a Holland és Flamand Irodalmi és Műfordítói Alapítványok, az Utrechti Egyetem és a Holland Nyelvunió közös szervezésében működő műfordítói mentor-programban, melynek keretén belül fiatal, kezdő műfordítók munkáját szakmailag vezetem.

A 2003-2004-es tanévben tanszékvezetői és oktatói elfoglaltságomtól függően négy alkalommal volt módom Hollandiában hosszabb rövidebb időt eltöltenem, ahol a Leideni Egyetemen végeztem kutatómunkát, továbbá tanszékünk és holland egyetemek között létesítettem Erasmus-kapcsolatokat. Előadást tartottam a Maastrichti Egyetemen, ahol komoly szakmai és tudományos együttműködést sikerült kiépíteni az egyetem Gender és Diverzitás Központjával. Holland nyelvre fordítottam a holland-flamand irodalom és festészet párhuzamairól szóló monográfiámat, mely 2005-ben megjelent.

2004-től koordinálom a tanszékünkön az amszterdami Műfordítói Alapítvány támogatásával működő writer-in-residence programot, melynek keretében olyan jelentős írókat láthattunk vendégül mint Arnon Grünberg, Abdelkader Benali és Thomas Rosenboom.

2004 májusában részt vettem és előadást tartottam a Non-Fiction és Globalizáció c. amszterdami nemzetközi konferencián.

2004 júniusában előadást tartottam az Identitás az új Európában c. varsói nemzetközi néderlandisztikai konferencián, ahol szekcióvezetőként is szerepeltem.

2004 augusztusában az Utrechti Egyetem Fordítástudományi Tanszékének felkérésére műfordítói kurzust vezettem Antwerpenben.

2004 októberében részt vettem a hollandiai magyar évad keretén belül az általam szerkesztett az In zee met elf Hongaren c. kötet könyvbemutatóján, Amszterdamban.

2004 decemberében és 2005 júniusában meghívott résztvevője voltam a Mind Europe -  The Next Step c. konferenciának, Brüsszelben.

2005 szeptemberében egyetemi tanárrá neveztek ki.

2005 decemberében az amszterdami Műfordítóház, az amszterdami műfordítói alapítvány és az utrechti egyetem fordítástudományi tanszékének szervezésében műfordítói workshopot vezettem Utrechtben.

2006: A Magyarországi Germanisták Társaságának (GUG) alelnökeként néderlandisztikai konferenciát szerveztem az ELTE-n.

2007: előadást tartottam a Prágai Egyetemen a Közép- és Kelet-Európai Néderlandisták Regionális Konferenciáján.

2007 szeptemberétől az AMOS elektronikus folyóirat és könyvsorozat szerkesztőbizottságának tagja vagyok.

2007 novemberében műfordítói workshopot vezettem a balatonfüredi műfordítóházban.

Ugyancsak 2007-től vagyok sorozatszerkesztője a Gondolat kiadó Akcentusok c. a holland nyelvű irodalmat bemutató sorozatának.

2009-ben kollégáimmal Regionális Néderlandisztikai Konferenciát szerveztem Diverzitás a holland nyelvben és kultúrában címmel. Ez alkalommal megválasztottak a közé-európai régió képviselőjévé a Néderlandisták Nemzetközi Egyesületében (IVN), melynek vezetőségi tagja vagyok.