A néderlandisztika diszciplináris mesterképzés kurzuslitái

Néderlandisztika 2009-ben felvetteknek

Néderlandisztika 2010-től felvetteknek

Néderlandisztika 2012-ben felvetteknek

Néderlandisztika 2015-től felvetteknek

Néderlandisztika 2017-től felvetteknek

Figyelem: 2015-től néderlandisztika minor végzettséggel, FELSŐFOKÚ NYELVVIZSGA NÉLKÜL is felvételizhetnek a hallgatók az ELTE néderlandisztikai mesterképzésre!

Az MA program átalakulóban van. A megjelenítésig szíves türelmüket kérjük.

MA szóbeli felvételi vizsga követelményei:

 Az Ma szóbeli felvételi vizsga két részből áll

1. A felvételiző röviden bemutatja motivációit, terveit a holland meseterképzéssel kapcsolatban.
2. A végzettségétől függően a következők szerint készül:

• Amennyiben Néderlandisztika Ba diplomával rendelkezik, az alábbi két lehetőség közül választ egyet:
  1. vagy prezentáció segítségével bemutatja Ba záródolgozatát, és felkészül a dolgozat tágabb témaköréből
  2. vagy a minoros végzettségű felvételizővel megegyező módon készül (ld. alább).
• Amennyiban Néderlandisztika minor végzettséggel rendelkezik, a Ba szakzáróvizsga szakterületiből tetszés szerint kidolgoz egy tágabb témát, pl. saját szakdolgozatának tágabb területét. A tágabb témát a hallgatónak önállóan be kell mutatnia holland nyelven, a vizsgabizottság a témán belül pedig szabadon kérdezi hallgatót. A cél, hogy a hallgató bemutassa, képes a mesterképzéshez szükséges koncentrált, intenzív ismeretszerzésre és az így szerzett ismeretek strukturált bemutatására.

Példaképpen néhány tágabb téma a BA szakzáróvizsga tételeiből:

Irodalmi ismeretek:

1. Udvari kultúra és lovagi epika
2. A misztikus tradíció
3. Retorikai kamarák
4. Emblémaköltészet
5. Az Aranykor irodalma
6. A modernizmus Hollandiában és Flandriában
7. A második világháború irodalmi feldolgozása Hollandiában és Flandriában
8. Az 1945 utáni költészet Hollandiában és Flandriában
9. Az 1945 utáni próza Hollandiában és Flandriában
10. Migráns-irodalom

Kultúra- és médiatudományi ismeretek:

1. Burgundia évszázada
2. A nyolcvanéves háború
3. A 17. századi németalföldi kultúra
4. Az első világháború Belgiumban és Hollandiában
5. Az Interbellum Belgiumban és Hollandiában
6. A második világháború Belgiumban és Hollandiában
7. Németalföld és a gyarmatosítás
8. Vallási mozgalmak Németalföldön
9. A migráció története Németalföldön, és hatása a kortárs holland nyelvű kultúrára
10. Média, intermedialitás Hollandiában és Belgiumban (Film, zene, képzőművészet, televízió)

Nyelvészeti ismeretek:

1. A nyelvterület kiterjedése és határai. Nyelvszociológiai és nyelvpolitikai aspektusok.
2. A mai helyesírás kialakulása és alapelvei. Következetlenségek és speciális szabályok.
3. Az igeidők rendszere. Az egyes igealakok időbeli és módbeli funkciói.
4. A főnévhez kapcsolódó nyelvtani kategóriák (nem, szám, eset)
5. A személyes névmások rendszere
6. A modalitás igei kifejezőeszközei
7. A fő szórendi szabályok és tendenciák

 A Néderlandisztika mesterképzés jelenleg érvényes (2017-) tanegységlistája

Záródolgozattal kapcsolatos követelmények

Minden mesterképzésben részt vevő hallgató a szak lezárásaként – a képesítési követelményekkel összhangban – záródolgozatot ír. A záródolgozat a hallgató önálló munkája, melynek tükröznie kell a hallgató tájékozódását a témára vonatkozó szakirodalomban, valamint szakmai ítélőképességét az eredmények elemző, kritikai és összegző áttekintése során. A tényfeltárás és az értelmezés területén szakmailag értékelhető eredményt kell nyújtania, és ilyen módon igazolnia kell, hogy a hallgató elsajátította és alkalmazni tudja a tudományterület fogalmi eszközeit és módszereit. A plágiummal gyanúsítható záródolgozat szerzője ellen fegyelmi eljárás indítható.

A szakért felelős tanszékek minden tanév/félév kezdetéig kötelesek záródolgozati témákat felajánlani a hallgatóknak. A hallgatót a záródolgozat elkészítésében egy vagy több témavezető segíti. A záródolgozat témáját a hallgató a felajánlott témák közül a témavezetővel egyeztetve választja. A témaválasztás és a záróvizsga időpontja között a mesterképzés esetén legalább 12 hónapnak kell eltelnie.

A záródolgozatot a témavezető és egy másodbíráló ötfokozatú minősítéssel bírálja el. A záródolgozatot a hallgatónak bizottság előtt kell megvédenie. A védés nyilvános.

Formai követelmények:

• A dolgozatot 2 nyomtatott példányban, egy bekötött (kemény kötéses) és egy fűzött (spirálozott) példányban géppel írva, ill. 1 elektronikus példányban kell elkészíteni.
  • A dolgozat teljes szövegét kérjük elektronikus formában (pdf fájl) is benyújtani a következő linken.
• A dolgozat terjedelme min. 100.000-120.000 n törzsszöveg (címlap, tartalomjegyzék, mellékletek és a bibliográfia nélkül!).
• Formátum:
  • margóbeállítások: bal 3 cm, jobb 2 cm, fent 2,5 cm, lent 2,5 cm;
  • a betűméret és betűtípus: a főszövegben 12 pontos, a lábjegyzeteknél 10 pontos Times New Roman,
  • sortávolság: a főszövegben 1,5, a lábjegyzeteknél 1;
  • bekezdés: mindenütt sorkizárt.
• Elengedhetetlen részei a dolgozatnak:
  • a belső borítón fel kell tüntetni: a „diplomamunka” szót, a diplomamunka címét magyarul, az idegen nyelven írt diplomamunka címét idegen nyelven is és a készítés évét,
  • a bal alsó sarokban a témavezető nevét és beosztását, a jobb alsó sarokban a hallgató nevét, szakját és a diplomamunka készítésének évét,
  • tartalomjegyzék
  • előszó és/vagy bevezetésa tárgyalási rész fejezetei (és alfejezetei)
  • összefoglalás/kitekintés
  • irodalomjegyzék.

• A dolgozat formailag feleljen meg a filológiai munka nemzetközileg elvárt követelményeinek. Az ún. filológiai apparátus tekintetében több megoldás is elfogadható, azonban minden esetben szükséges a választott módszer következetes alkalmazása. Vonatkozik ez az idézés módjára, a hivatkozásokra, a láb- ill. végjegyzetek rendszerére.
• A diplomamunkához csatolni kell egy nyilatkozatot arról, hogy a munka a hallgató saját szellemi terméke.

Tartalmi követelmények:

• A diplomamunkának összességében tanúsítania kell azt, hogy szerzője képes a témába vágó szakirodalom feltárására, feldolgozására és reflektálására, valamint az így szerzett ismeretek önálló összegzésére és a választott konkrét téma kidolgozása során azok önálló felhasználására.
• A dolgozat témaválasztásának legyen szakmai (elméleti és/vagy gyakorlati) indoklása, indíttatása, és ez fogalmazódjék meg a bevezetőben. Ugyanitt vázolni kell a témával kapcsolatos célkitűzéseket, várható eredményeket is.
• A feldolgozott szakirodalom és annak felhasználása tükröződjék a dolgozatban, szó szerinti idézetek és/vagy hivatkozások révén.
• Mindenkor ügyelni kell a témába vágó fogalmak tisztázására és azok következetes használatára.
• A téma tárgyalásának legyen tartalmi/gondolati egysége (belső koherenciája), és ez mutatkozzék meg a dolgozat szerkezetében, tagolásában, az egységek (fejezetek és alfejezetek) címében.
• Súlyt kell fektetni a tárgyalt téma minimális elméleti megalapozottságára, az elméleti és gyakorlati kérdéseknek a téma függvényében megítélhető helyes arányára.
• A dolgozat nyelvezete – a nyelvhelyességi szempontokon túl – feleljen meg az értekező prózával szemben támasztható követelményeknek.

Értékelés

A diplomamunka értékelése ötfokú skálán (1-5) történik. A dolgozat érdemjegyét a témavezető és a tanszékvezető által kijelölt másodbíráló állapítja meg a két szöveges bírálat alapján. A bírálatok elkészítéséhez az Intézet által meghatározott, alább felsorolt szempontok az irányadóak:

1) Témaválasztás

A szerző válasszon jól körülhatárolható, a kutatás jelenlegi állásából adódó témát, amely egy diplomamunka terjedelmi keretei között jó eséllyel tárgyalható. A dolgozat tartalmilag feleljen meg a címben felvetett témának.

2) Nyelvezet, terminológia, stílus

A szerző legyen képes nyelvileg helyesen és szabatosan kifejezni magát, használja pontosan és tudatosan a tudományterület bevett terminusait. Maximális követelményként a dolgozat szövege feleljen meg a tudományos értekező prózával szemben támasztott stilisztikai követelményeknek. Amennyiben a szövegben sorozatosan súlyos, értelemzavaró nyelvi hibák fordulnak elő, az összesített érdemjegy elégtelen.

3) Filológiai apparátus

A szerző legyen képes korrekt módon hivatkozni a témába vágó szakirodalomra – ideértve az internetes forrásokat is –, és hivatkozásait pontosan, a tudományterület bevett eljárásainak szem előtt tartásával adatolja. Amennyiben a dolgozat szövegében jelöletlen idézet(ek) fordul(nak) elő, az összesített érdemjegy elégtelen, és ez a tényállás egyszersmind fegyelmi eljárást von maga után.

4) A vizsgálat megalapozottsága

A szerző ismerje és használja a témába vágó alapvető szakirodalmat (nem kézikönyveket!). Maximális követelményként legyen képes a kutatás eddigi eredményeinek kritikus továbbgondolására, és új, eredeti szempontú megállapítások megfogalmazására.

5) Szerkezet, gondolatmenet

A szerző legyen képes dolgozatát a szövegfajtával szemben támasztható követelményeket figyelembe véve logikusan tagolni, és kutatását, valamint eredményeit a tudományterület bevett normái szerint jól követhető gondolatmenetté építve bemutatni.

6) Módszer

A szerző tegyen bizonyságot arról, hogy – az elvégzett vizsgálat szükségleteihez képest – képes a nyelv-, irodalom-, illetve kultúratudomány bevett módszereinek alkalmazására. Maximális követelményként reflektálja a vizsgálat során felmerülő módszertani problémákat.

Az egyes részjegyek átlaga orientáló érték, nem jelenti automatikusan a diplomamunka végső érdemjegyét; a bíráló az érdemjegy megállapításában az átlagtól fölfelé és lefelé egyaránt eltérhet. Amennyiben bármelyik részjegy elégtelen, a diplomamunka összesített érdemjegye is elégtelen.

Az elégtelen dolgozat ismétlésének módját az intézményi szabályzatok és a szakirány előírásai tartalmazzák.

A NÉDERLANDISZTIKA MA-KÉPZÉS KERETÉBEN FELKÍNÁLT ZÁRÓDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

Gera Judit
1. Egy modern (19-21. századi) holland nyelvű regény narratológiai, illetve más, modern irodalomkritikai (gender, posztkoloniális, intertextualitás) módszerrel történő elemzése
2. Művészet és irodalom kapcsolata valamely modern holland nyelvű irodalmi mű alapján
3. Valamely modern holland nyelvű költő egy kötetének vagy korszakának elemzése

4. Kulturális transzfer a 19-21. században holland/flamand és magyar viszonylatban

Nagy Roland
A témaválasztáshoz ötletadónak javasoljuk például az Onze Taal, a Nieuwe Taalgids, illetve a Nederlandse Taalkunde c. folyóiratok cikkeit.
1. Valamely nyelvtani jelenség (a morfológia, a szintaxis, a hangtan vagy lexikológia területéről) kontrasztív nyelvészeti (leíró nyelvészeti, összehasonlító) vizsgálata a holland-flamand és egy másik nyelv (pl. magyar, angol, német, francia) viszonylatban.
2. Egy holland nyelvű szakirodalomban tárgyalt vitatott vagy nem kellően adatolt nyelvi jelenség (a morfológia, a szintaxis, a hangtan vagy lexikológia területéről) bemutatása, összefoglalása, és az adott problémakör újabb adatokkal és nézőpontokkal való kiegészítése.
3. Valamely nyelvi jelenség (a morfológia, a szintaxis, a hangtan vagy lexikológia területéről) adat alapú, statisztikai elemzése egy adott nyelvváltozaton belül (pl. randstadi nyelvjárás) vagy több nyelvjárás összehasonlításában (pl. észak-dél), lehetőség szerint egy (vagy több) nyelvi korpusz alapján (pl. CGN).

Réthelyi Orsolya
1. Középkori udvari irodalom
2. Női szerzők a középkorban és a koraújkorban
3. Koraújkori dalgyűjtemények
4. A retorikusok (rederijkers) irodalma
5. Irodalom és utazás a koraújkorban

Varga Orsolya
1. 20. és 21. századi holland és magyar, párhuzamos műfordítások összehasonlítása
2. 20-21. századi holland nyelvű irodalmi mű magyar fordításának összehasonlítása az eredetivel
3. Holland/Flamand fordítástörténet: szerző-műfordítók fordítói életművének, fordításszemléletének bemutatása
4. Jellemző holland-magyar átváltási műveletek bemutatása fordítási korpusz alapján

Az Ma záróvizsga

Az Ma záróvizsga két részből álló szóbeli vizsga:

1) A záródolgozat bemutatása vetített prezentáció (pl. PowerPoint) segítségével.

A bemutató során a vizsgázó a saját maga áltál készített számítógépes prezentáció segítségével (pl. PowerPoint) röviden bemutatja záródolgozatának legfőbb kérdéseit, módszerét és eredményeit, ill. reagál a bírálatban megfogalmazott kérdésekre, kritikákra.

Az előadás hossza nem haladhatja meg a 15 percet.

A bemutató során a vizsgáztató meggyőződhet arról, hogy a dolgozat a szerző önálló munkája, és hogy a szerző képes főbb megállapításait szóbeli közlés formájában is képviselni. A bemutatót a bizottság az alábbi öt szempont alapján értékeli:
(1) tartalom
(2)  szerkezet
(3) nyelvhasználat
(4) prezentációs technika
(5) válaszadás

 2) Szakmai ismeretek bemutatása.

A hallgatónak számot kell adnia a teljes néderlandisztikai képzés során szerzett szakmai ismereteiről  a saját szakdolgozatának tudományterületéről (irodalom vagy nyelvészet).

A záróvizsga tételsora 10 irodalmi és 10 nyelvészeti tételt tartalmaz. A hallgató a saját tudományterületének (irodalom vagy nyelvészet) tételsorából húz egy tételt, melyből be kell számolnia.
Természetesen a bizottság a vizsga során pontosíthatja az adott témavál kapcsolatos kérdést, ill. más témával kapcsolatban is tehet fel kérdéseket.

Kérjük, egyeztetés végett az alábbi szakdolgozati tételsorral és irodalomlistával kapcsolatban az adott félévben mindig vegye fel a kapcsolatot az adott tudományterület tanárával!

Az Ma záróvizsga tételsora itt tölthető le: