Bevezető

Az első BA-év végén mind a szakos (néderlandisztika szakirány), mind a minoros hallgatók alapvizsgát tesznek. Az alapvizsga egy széleskörű, több részből álló nyelvvizsga. A különböző részek lényegében megegyeznek azokkal a készségekkel, amelyeket egy nyelvszakos hallgatónak tanulmányai során el kell sajátítania: beszédkészség, olvasott szöveg értése, írott szöveg értése, hangzó szöveg értése és nyelvtani készség.
Az alapvizsgán való részvétel feltételhez kötött (ld. később). Az alapvizsga akkor eredményes, ha a különböző részekre kapott érdemjegy külön-külön legalább elégséges (részletek: ld. később).
A hallgatóknak az alapvizsga mellett tanulmányaik során más nyelvi vizsgákon is bizonyítaniuk kell a tudásukat. A második év végén a minoros hallgatók nyelvi záróvizsgát (minoros vizsga) tesznek. A néderlandisztika főszakos hallgatók tanulmányaik harmadik évében a záróvizsga részeként nyelvi záróvizsgát tesznek. Bár a nyelvi vizsgák összeállítása évenként némileg eltérhet egymástól, három készség (olvasott szöveg értése, íráskészség, beszédkészség) felmérése részét képezi valamennyi vizsgának.
A következőkben a vizsgákkal kapcsolatos, évekre és készségekre lebontott tudnivalók olvashatók (magyar nyelven csak az alapvizsgával kapcsolatos információk), valamint az adott vizsgák Közös Európai Referenciakeret (KER) szerinti szintezése. A dokumentum nyomtatott változatába példafeladatokat is felvettünk, hogy a vizsgára készülő hallgatók minél pontosabb képet alakíthassanak ki arról, mire készüljenek egy-egy vizsga alkalmával.

NÉDERLANDISZTIKA BA 1.

Egy nyelv elsajátítása nem egyszerű. Hosszú idő szükséges ahhoz, hogy elmondhassuk: jól beszéljük az általunk tanult nyelvet. A nyelvtanulásnak különböző szakaszai vannak, melyeket a nyelvi szint alapján is meghatározhatunk. A nyelvtudás szintjének megállapítására tanszékünk is a Közös Európai Referenciakeret (KER) meghatározásait és leírásait használja (ld. melléklet). A KER három fő szinten helyezi el a nyelvtanuló nyelvtudását: alapszintű nyelvhasználó (A-szint), önálló nyelvhasználó (B-szint), mesterfokú nyelvhasználó (C-szint). A néderlandisztika szakirány első évében a hallgatóknak az erős alapszintű nyelvhasználó/kezdő önálló nyelvhasználó (A2+/B1) szintre kell eljutniuk. Az alapvizsgán a hallgatóknak így A2+/B1-es szintű feladatokat kell megoldaniuk. A tanév során a hallgatók nyelvtudását az A0-ás szintről mindegyik kompetencia területén a megcélzott szintre fejlesztjük. Így például a második félév során a hallgatók megtanulják, hogyan kell megfogalmazni egy egyszerű hivatalos levelet, gyakorolják az értő olvasást, valamint hetente egyszer egy teljes egyetemi órát (90 min.) fordítunk a beszédkészség fejlesztésére. A hallgatók egy egyéves grammatikakurzuson is kötelezően részt vesznek.  A cél eléréséhez (A2+ / B1) a hallgatók aktív órai részvételére, valamint rendszeres otthoni tanulásra és gyakorlásra van szükség.

I.I.: Az alapvizsgára bocsátás feltételei

Az alapvizsga sikeres és jó eredménnyel való letételéhez szükséges a Nyelvgyakorlat 1. és 2. kurzusok legalább elégséges érdemjeggyel való abszolválása és a Grammatika-kurzusokon való részvétel. A Grammatika 1. és 2. legalább elégséges érdemjeggyel való elvégzése nem feltétele az alapvizsgának – feltételezzük, hogy aki a Grammatika-kurzusokat nem tudja abszolválni, az alapvizsga nyelvtani részét sem tudja majd a megfelelő színvonalon megoldani (Sikertelen grammatika vizsga esetén a Grammatika-kurzus elvégzése a második évben pótlólag kötelező.) Az alapvizsgán való részvétel feltétele tehát a Nyelvgyakorlat kurzusok sikeres elvégzése.

I.II.: Az alapvizsga tartalma

Az alapvizsga négy részből áll: beszédkészség, olvasáskészség, íráskészség és nyelvtan. A hallott szöveg értését különböző okok miatt nem mérjük. (Az órák és az otthoni gyakorlás során különböző gyakorlatokkal a hallott szöveg értését a többi készséggel megegyező szintre fejlesztjük.)

a) Beszédkészség

Az alapvizsga szóbeli része egy rövid, „bemelegítés”-sel, rövid beszélgetéssel kezdődik (egy, a vizsgázó által hozott fénykép leírása vagy egy rövid, előre elolvasott cikk ismertetése).
A vizsga során a vizsgázók szerepjáték és képleírás keretében adnak számot A2+/B1-es szintű nyelvtudásukról. A hallgatók a tanév során megkapják a szituációkat tartalmazó fénymásolatot. A vizsga során a hallgatók a vizsgáztatóval játszanak el egy vagy két helyzetet. A szerepjáték után a vizsgáztató további kérdéseket tehet fel a szituációkkal kapcsolatban. Ezután a vizsgázónak egy számára addig ismeretlen fotóról kell beszélnie. A vizsgáztató ennél a feladatnál arra kíváncsi, hogy a vizsgázó nyelvtanilag, lexikailag és a kommunikáció egyéb aspektusait tekintve képes-e spontán szóbeli megnyilvánulásra a megcélzott szinten.
A szóbeli vizsga egy-egy vizsgázó esetében kb. 15 percig tart. A szóbeliztető bizottság két tagból áll: egy anyanyelvi és egy magyar anyanyelvű (nyelv)tanárból.

b) Olvasott szöveg értés

Az olvasáskészség szintjének felmérése egy hosszabb és több rövidebb szöveg segítségével történik. A vizsgázók a szövegek elolvasása után különböző típusú kérdéseket válaszolnak meg; a kérdések nagy része több feleletválasztós, de néhány kifejtendő (kiegészítendő) kérdésre is válaszolni kell. A vizsga 60 perces. A vizsga során a papíralapú (nyomtatott) szótár használata megengedett. A mellékletben próbafeladat található az olvasott szöveg értéséhez.

c) Íráskészség

Az íráskészség szintjének felmérése a vizsgázó által írt különböző típusú és tartalmú, egyszerűbb levelek értékelésével történik. A nyelvgyakorlat-kurzus során a hallgatók megismerkednek az informális és az egyszerűbb, formális levelek írásának szabályaival. Az informális levél esetében a hallgatók barátnak vagy családtagnak írnak levelet, például egy vakációról vagy utazásról. A formális levél egyszerűbb panaszlevél vagy információkérés.
Az írásbeli vizsga 60 perces. A vizsga során a papíralapú (nyomtatott) szótár használata megengedett.
A mellékletben próbafeladat található az olvasott szöveg értéséhez. A fogalmazást formai (nyelv, levélforma) és tartalmi szempontok alapján értékelik a vizsgáztatók. Az értékelés szempontjait tartalmazó ún. értékelőlap szintén megtalálható jelen dokumentum nyomtatott mellékletében.

d) Nyelvtan

A nyelvtani ismereteket egy, a holland grammatika alapjaira vonatkozó kérdéseket tartalmazó teszttel mérjük. A holland nyelvtan kifejtésére és gyakorlására mind a Grammatika 1., 2., mind pedig a Nyelvgyakorlat 1., 2. kurzusok során nagy hangsúly kerül.
A nyelvtani teszt különböző formákban a holland nyelvtan különböző (alap)jelenségeire kérdez rá.
A nyelvtani teszt 60 perces. A nyelvtani teszt során nem lehet szótárt¹  használni. A mellékletben nyelvtani próbateszt található.

e) Áttekintés:

I.III: Egyéb információk

Az írásbeli vizsga (nyelvtan, olvasott szöveg értése, íráskészség) mindig megelőzi a szóbeli vizsgát. Szóbeli vizsgára nem bocsátható az a hallgató, aki az írásbeli vizsgán két elégtelent szerez. Szintén nem bocsátható szóbeli vizsgára az a hallgató, aki az írásbeli vizsga során egy elégtelent szerez és a vizsgarészekre kapott érdemjegyek átlaga nem jobb közepesnél.

I.V.: A vizsga eredményessége

A vizsga akkor eredményes (a hallgató akkor léphet a második évfolyamba), ha mindegyik kompetenciára az elégtelennél magasabb érdemjegyet kapott. Ha a vizsgázó valamelyik készségre elégtelent kapott, elvileg az egész vizsgán megbukott. Bizonyos meghatározott esetek azonban kivételt képeznek. Ha egy hallgató egyetlen elégtelent szerez, de a többi jegyének átlaga jobb, mint közepes, akkor a hallgató sikeres alapvizsgát tett. Ha egy hallgató két vagy három elégtelent szerez, mindenképp megbukott az alapvizsgán. Ha egy hallgató egy elégtelent szerez, és a többi jegyének átlaga rosszabb, mint közepes, a hallgató szintén eredménytelenül vizsgázott. A következő táblázat a lehetséges eseteket foglalja össze:

I.V. Továbblépés

Az alapvizsgát tett hallgató folytathatja néderlandisztika szakirányos tanulmányait (BA2).

¹ A tanszék az akadémia szótárnak számító szótárakat javasolja, mivel egyedül ezek biztosítják az egyetemi szintű nyelvtanuláshoz szükséges megbízhatóságot és minőséget:  Mollay Erzsébet (főszerk.): Holland-magyar kéziszótár (Grimm Kiadó, Szeged, első kiadás: 2002),  J. H. A Kammer – E. Bosch-Ablonczy: Magyar-holland szótár / Hongaars-Nederlands woordenboek (Akadémiai Kiadó, Budapest, első kiadás: 2000).  Kétnyelvű Van Dale-szótárak (Pocketwoordenboek méretűtől kezdődően).