ELTE Néderlandisztika Tanszék

Fontos közlemény tanszékvezetői aláírással kapcsolatban

Kedves Hallgatók!

A szakdolgozati címbejelentő űrlapok tanszékvezető általi aláírásának rendje a következő:

  1.     A tanszéki titkárságon, Jusztin Margitnál a tanszékvezető nevére adják le.
  2.     Legközelebbi bent létekor a tanszékvezető aláírja.
  3.     Ezt követően a titkárságról vihetők el a lapok.

Ebben az ügyben, kérem, NE írjanak a tanszékvezetőnek e-mailt, mert ezekre nem áll módjában válaszolni. Az űrlapot szíveskedjenek legkésőbb a határidő lejártát megelőző héten leadni a titkárságon, hogy legyen idő aláírni.

Megértésüket köszönjük!


Alapzakos (BA) záró dolgozat lépésről-lépésre: teendők és határidők

Alapképzés 2. év tavasz

1. A tavaszi félév szorgalmi időszakának vége előtti hetekben a hallgató konzultál a tanszék tanáraival és az egyeztetés eredményeképpen kiválasztja a szakdolgozati témáját és a témavezető tanárt.

2. A tavaszi félév szorgalmi időszakának végéig a hallgató leadja a titkárságon a tanszéki (informális) BA szakdolgozat témabejelentő lapot. A lapot a tanszéki honlapról lehet letölteni és két példányban alá kell íratni a témavezető tanárral is. A két példányból az egyiket a hallgató tartja meg, a másikat a témavezető tanár

Alapképzés 3. év ősz

3. Az őszi félév elején a szakdolgozó leadja a TH-n a hivatalos szakdolgozati bejelentő lapot a témavezető és a tanszék- illetve intézetvezető aláírásával ellátva. A tanszék- illetve intézetvezető a titkárságon leadott lapokat nem egyenként, hanem együttesen írja alá a TH által megadott leadási határidő előtti héten (Határidő: lásd a TH által aktuálisan közzétett időpontot)
4. Az őszi félévben a hallgató felveszi a szakdolgozati olvasólistát és a félév első két hetében egyeztet a témavezető tanárral az olvasólista tartalmával kapcsolatban. Szeptember végéig elkészül a végleges olvasólista, amely a beszámoló alapját képzi.
5. Az őszi szorgalmi időszak vége előtt a hallgató leadja a holland cikkekről, tanulmányokról, könyvfejezetekről, stb. készült összefoglalásait a témavezető tanárnak.
6. Az őszi szorgalmi időszak vége előtt a hallgató leadja a szakdolgozatból az alábbi részeket a témavezető tanárnak. Ennek tartalma a következő:

  • A szakdolgozat tervezett tartalomjegyzéke
  • Munkabibliográfia
  • Hat oldal a szakdolgozatból, amely a tanszéki hivatkozási technikákat összegfoglaló jegyzet (Hand-out Verwijssystemen 3) alapján van megírva (tehát Chicago vagy APA stílust követ)

A hallgató a teljes szemeszter során rendszeresen (legalább három alkalommal) igénybe veszi a tanszék által biztosított anyanyelvi tanácsadási lehetőségeket (a student-assistent fogadóórája, anyanyelvi tanárok és nyelvtanárok tanácsadási időpontjait, stb.)

Alapképzés 3. év tavasz

7. A tavaszi félévben a hallgató felveszi a szakdolgozati konzultáció órát és rendszeresen konzultál a témavezetőjével. Ebben a félévben is a teljes szemeszter során rendszeresen (legalább három alkalommal) igénybe veszi a tanszék által biztosított anyanyelvi tanácsadási lehetőségeket.

8. Szakdolgozat leadás papír és elektronikus formában (határidő: lásd a TH által aktuálisan közzétett időpontot).

9. A szakdolgozó várhatóan 2 héttel az államvizsga előtt megkapja a szakdolgozati bírálatot és az ennek kapcsán megfogalmazott kérdéseket.

10. A hallgató maga ellenőrzi, hogy a tanulmányai során szerzett minden jegy be van-e írva a Neptun rendszerébe, mert csak így kerülhet sor az államvizsgára.

11. Az államvizsga részeként bemutatja és megvédi a szakdolgozatát (ld. lejjebb).


 

A Ba záródolgozattal kapcsolatos dokumentumok:


Záródolgozati téma bejelentése

A hallgató a 4. szemeszterben a záródolgozatához témavezetőt választ az illetékes tanszék oktatói közül, akivel megbeszéli a záródolgozat koncepcióját. Ennek alapján a témavezető ajánlásával a hallgató legkésőbb június 15-ig benyújtja a tanszékre a témabejelentő lapot, amelynek elfogadásáról az illetékes tanszékvezető dönt. A hallgató az 5. szemeszter végén köteles bejelenteni a záróvizsgára választott témakörét.


Záródolgozat (szakdolgozat)

Tartalmi követelmények

  • Szakdolgozatának témáját a hallgató a szakmai törzsmodulok (nyelvészeti ismeretek, irodalmi ismeretek, kultúra- és médiatudományi ismeretek) egyikéből választja. Az irodalmi ismeretek, a nyelvészeti ismeretek, valamint a kultúra- és médiatudományi ismeretek tárgykörében írott szakdolgozat olyan, írásbeli munka, amelynek témája egy rövidebb műalkotás (pl. irodalmi szöveg, film stb.), illetve egyéb — a fogalom legtágabb értelmében vett — szöveg vagy egy nyelvi jelenség (korpusz vagy felmérés alapú) – vizsgálata. Az egyes Tanszékek az Intézet honlapján (http://germanistik.elte.hu) teszik közzé a választható témaköröket. A témakínálat évente változhat, ez a Tanszékvezetők kompetenciája.
  • A szakdolgozat elkészítésével a hallgató bizonyságot tesz arról, hogy képes kreatív módon alkalmazni a tanulmányai során elsajátított ismereteket. A dolgozatnak meg kell felelnie a nyelvi követelményeknek, a filológiai munka alapvető kritériumainak (lásd Intézeti honlap), és tartalmaznia kell legalább 3-4 alapvető elméleti-módszertani szakmunkára való hivatkozást.
    A „második szak szakterületi ismeretei”-ből (minor) nem kell szakdolgozatot írni.

Formai követelmények

  • A dolgozatot 2 nyomtatott példányban, egy bekötött (kemény kötéses) és egy fűzött (spirálozott) példányban géppel írva, ill. 1 elektronikus példányban kell elkészíteni.
  • A dolgozat teljes szövegét kérjük elektronikus formában (pdf fájl) is benyújtani a következő linken.
  • A külső borítón fel kell tüntetni: a „záródolgozat” szót, a hallgató nevét, szakját és a záródolgozat készítésének évét,
  • A belső borítón fel kell tüntetni: a „záródolgozat” szót, a záródolgozat címét magyarul, az idegen nyelven írt záródolgozat címét idegen nyelven is és a készítés évét, a bal alsó sarokban a témavezető nevét és fokozatát, a jobb alsó sarokban a hallgató nevét, szakját és a záródolgozat készítésének évét,
  • A záródolgozathoz csatolni kell egy nyilatkozatot arról, hogy a munka a hallgató saját szellemi terméke
  • A dolgozat terjedelme: legalább 40 ezer „n” szöveg, címlap, tartalomjegyzék, mellékletek és a bibliográfia nélkül,
  • A dolgozat formátuma (margó, betűtípus, betűméret és sorköz)
    • margók: bal 3 cm, jobb 2 cm, fent 2,5 cm, lent 2,5 cm;
    • betűméret: a főszövegben 12 pontos, a lábjegyzeteknél 10 pontos Times New Roman,
    • sortávolság: a főszövegben 1,5, a lábjegyzeteknél 1;
    • bekezdés: mindenütt sorkizárt (a törzsszövegben a behúzás beállítása: első sor)

Értékelés

A szakdolgozat értékelése ötfokú skálán (1-5) történik. A dolgozat érdemjegyét a témavezető és a Tanszékvezető által kijelölt bíráló állapítja meg. A bírálatok elkészítéséhez az Intézet által meghatározott szempontok (1. témaválasztás, 2. nyelvezet, terminológia, stílus, 3. filológiai apparátus, 4. a vizsgálat megalapozottsága, 5. szerkezet, gondolatmenet, 6. módszer) az irányadóak. A „Szakdolgozati bírálati lap” a szempontok részletes leírásával az Intézet honlapjáról letölthető.

Amennyiben a szakdolgozatban sorozatosan súlyos, értelemzavaró nyelvi hibák fordulnak elő, az összesített érdemjegy elégtelen! Ezért kérjük, fokozott figyelmet fordítsanak a dolgozat nyelvi megformálására!

Az elégtelen dolgozat ismétlésének módját az intézményi szabályzatok és a szakirány előírásai tartalmazzák.


Záróvizsga

A záróvizsga egy írásbeli nyelvi vizsgából és egy szóbeli vizsgából áll.

A záróvizsga nyelvi része

A nyelvi vizsgán a hallgatóknak bizonyítaniuk kell, hogy a közös európai nyelvi rendszer szerint minimum C1-es szinten tudják használni a választott nyelvet.

A záróvizsga írásbeli, nyelvi részének leírása itt tölthető le:

A záróvizsga szóbeli része két részből áll:

1. A záródolgozat bemutatása vetített prezentáció (powerpoint, prezi stb.) segítségével.

A bemutató során a vizsgázó a saját maga áltál készített számítógépes prezentáció segítségével (pl. PowerPoint, Prezi) röviden bemutatja záródolgozatának legfőbb kérdéseit, módszerét és eredményeit, ill. reagál a bírálatban megfogalmazott kérdésekre, kritikákra.

Az előadás hossza nem haladhatja meg a 15 percet.

A bemutató során a vizsgáztató meggyőződhet arról, hogy a dolgozat a szerző önálló munkája, és hogy a szerző képes főbb megállapításait szóbeli közlés formájában is képviselni. A bemutatót a bizottság az alábbi öt szempont alapján értékeli: tartalom, szerkezet, nyelvhasználat, prezentációs technika és válaszadás.

2. Szóbeli vizsga egy nyelv- vagy irodalomtudományi témakör egyikéből.

A tanszék mindhárom szakmai törzsmodulból (nyelvészeti ismeretek, irodalmi ismeretek, kulturális ismeretek) kijelöli és közzéteszi a záróvizsgán tárgyalandó témaköröket és az ehhez szükséges szakirodalmat (ld. alább). A hallgató a záródolgozatában nem érintett két szakmai törzsmodulból készül fel szóbeli záróvizsgára (pl. ha záródolgozatát a nyelvészeti ismeretek tárgykörében írta, akkor az irodalmi ismereteket és kulturális ismeretekből). A vizsgán egy – a tizenkét témakörből véletlenszerűen húzott – tétel/témakör megválaszolásával ad bizonyságot tudásásról. Az tanszék által kijelölt és előzetesen közzétett témakörök a szakmai törzsmodulok anyagát tartalmazzák jól körülhatárolt és bizonyos súlyponti problémákra leszűkített formában, az egyes témakörökhöz tartozó alapvető olvasmányok listájával együtt

 

A záróvizsga témakörei és a hozzájuk tartozó irodalomlista letöltése pdf formátumban.

 

Irodalmi ismeretek:

  1. Világi és vallásos németalföldi irodalom a középkorban (udvari kultúra és lovagi epika, a misztika irodalma, artes irodalom)
  2. A késő középkor és a 16. század irodalma (Retorikai kamarák, a reformáció és humanizmus irodalma, a szabadságharc dalai, stb.)
  3. Az Aranykor irodalma, (színház, emblémaköltészet, utazási irodalom, stb.)
  4. A modernizmus Hollandiában és Flandriában
  5. A második világháború mint tapasztalat és emlékezet a holland nyelvű irodalomban
  6. A holland nyelvű irodalom irányai 1945 után

 Nyelvészeti ismeretek:

  1. 1. A holland nyelvterület kiterjedése és határai (nyelvszociológiai és nyelvpolitikai aspektusok). A holland hangtan legfontosabb szabályai. A holland helyesírás alapelvei.
  2. Az igeidők rendszere. Az egyes igealakok időbeli és módbeli funkciói.
  3. A főnévhez kapcsolódó nyelvtani kategóriák (nem, szám, eset)
  4. A személyes névmások rendszere
  5. A modalitás igei kifejezőeszközei
  6. A fő szórendi szabályok és tendenciák

Kultúratudományi ismeretek

  1. De prehistorie (vóór 2000 voor Chr.) en de oude geschiedenis (2000 voor Chr.–590 na Chr.)
  2. De middeleeuwen (590–1500)
  3. De nieuwe of vroegmoderne geschiedenis (1500–1800)
  4. De nieuwste of moderne geschiedenis (1800–1945)
  5. De eigentijdse geschiedenis (1945–heden)
  6. De geschiedenis van België

Facebook