Alapképzés (BA) szakzárás

ZÁRÓVIZSGA

A hallgató akkor bocsátható záróvizsgára, ha: 

• a szakdolgozatát benyújtotta a Neptunban;
• megszerezte az abszolutóriumot (végbizonyítvány, a tanegységlistában előírt tárgyak (kurzusok) teljesítése a megfelelő kredittel);
• kredittúllépéseit, pénzügyi tartozásait 3 nappal a záróvizsga előtt a Neptunban rendezte;
• továbbá stúdió és könyvtár tartozásait rendezte.

A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. 

A szakzárással kapcsolatos kari tájékoztató anyagok itt érhetőek el.

A záróvizsga részei

A záróvizsga egy írásbeli nyelvi vizsgából és egy szóbeli vizsgából áll.

Az írásbeli nyelvi vizsgán a hallgatóknak bizonyítaniuk kell, hogy a közös európai nyelvi rendszer szerint minimum C1-es szinten tudják használni a választott nyelvet.

A záróvizsga szóbeli része két részből áll:

1. A záródolgozat bemutatása vetített prezentáció (powerpoint, prezi stb.) segítségével

A bemutató során a vizsgázó a saját maga áltál készített számítógépes prezentáció segítségével (pl. PowerPoint, Prezi) röviden bemutatja záródolgozatának legfőbb kérdéseit, módszerét és eredményeit, ill. reagál a bírálatban megfogalmazott kérdésekre, kritikákra.

Az előadás hossza nem haladhatja meg a 15 percet.

A bemutató során a vizsgáztató meggyőződhet arról, hogy a dolgozat a szerző önálló munkája, és hogy a szerző képes főbb megállapításait szóbeli közlés formájában is képviselni. A bemutatót a bizottság az alábbi öt szempont alapján értékeli: tartalom, szerkezet, nyelvhasználat, prezentációs technika és válaszadás.

2. Szóbeli vizsga a szakmai törzsi modul témaköreinek egyikéből

A tanszék mindhárom szakmai törzsmodulból (nyelvészeti ismeretek, irodalmi ismeretek, kulturális ismeretek) kijelöli és közzéteszi a záróvizsgán tárgyalandó témaköröket és az ehhez szükséges szakirodalmat (ld. alább). A hallgató a záródolgozatában nem érintett két szakmai törzsmodulból készül fel szóbeli záróvizsgára (pl. ha záródolgozatát a nyelvészeti ismeretek tárgykörében írta, akkor az irodalmi ismereteket és kulturális ismeretekből). A vizsgán egy – a tizenkét témakörből véletlenszerűen húzott – tétel/témakör megválaszolásával ad bizonyságot tudásásról. Az tanszék által kijelölt és előzetesen közzétett témakörök a szakmai törzsmodulok anyagát tartalmazzák jól körülhatárolt és bizonyos súlyponti problémákra leszűkített formában, az egyes témakörökhöz tartozó alapvető olvasmányok listájával együtt.

Irodalmi ismeretek

1. Világi és vallásos németalföldi irodalom a középkorban 
2. A kérő középkor és a 16. század irodalma
3. Az Aranykor irodalma
4. A modernizmus Hollandiában és Flandriában
5. A második világháború mint tapasztalat és emlékezet a holland nyelvű irodalomban
6. A holland nyelvű irodalom irányai 1945 után

Nyelvészeti ismeretek

1. A holland nyelvterület kiterjedése és határai (nyelvszociológiai és nyelvpolitikai aspektusok) A holland hangtan legfontosabb szabályai. A holland helyesírás alapelvei
2. Az igeidők rendszere. Az egyes igealakok időbeli és módbeli funkciói
3. A főnév és a főnévhez kapcsolódó nyelvtani kategóriák (nem, szám, eset)
4. A személyes névmások rendszere és használata
5. A modalitás igei kifejezőeszközei
6. A fő szórendi szabályok és tendenciák

Kulturális ismeretek

1. Őstörténet (i.e. 2000 előtt) és az ókor (i.e. 2000 – i.sz. 590)
2. A középkor (590 – 1500)
3. Az újkor és koraújkor (1500 – 1800)
4. A modernkor (1800–1945)
5. A kortárs történelem (1945– )
6. Belgium történelme

A tételek teljes, naprakész listája a lap alján, a letölthető dokumentumok között elérhető.

 

A záróvizsgán adott/kapott érdemjegyek:

Írásbeli vizsga érdemjegye; Szóbeli vizsga összesített érdemjegye (beszélgetés a szakdolgozatról/védés vizsgarészének érdemjegye + a választott szakmai törzsanyag vizsgarészének érdemjegye); ZV összesített érdemjegy

A záróvizsga eredménye:

A záróvizsga végeredményét az írásbeli és a szóbeli jegyek súlyozott átlaga adja (írásbeli rész: 45%, szóbeli rész: 55%),

Az oklevél minősítése:

BA-oklevél minősítését az nyelvi alapvizsga érdemjegyének, a szakdolgozati bírálat eredményének és a záróvizsga eredményének számtani átlaga alapján a HKR 84§ (6) alapján két tizedesjegyre kiszámított átlageredmény adja.

A gyakorlatban:

kerekítve = (nyelvi alapvizsga jegye + a szakdolgozat bírálatának jegye + a záróvizsga jegye)/3

Az oklevél érdemjegy megállapítása:

84. § (6) Az oklevél minősítése a két tizedesjegyre kiszámított átlageredmény alapján történik:

− kiváló, ha az átlag 4,80-5,00,

− jeles, ha az átlag: 4,50-4,79,

− jó, ha az átlag 3,50-4,49,

− közepes, ha az átlag 2,50-3,49,

− elégséges, ha az átlag 2,00-2,49.