De meest opmerkelijke lezing van de dertiende studiedag

Op de dertiende studiedag was ik het meest onder de indruk van de lezing van Joseph Pearce. Het heeft niet alleen met het thema van zijn voordracht te maken maar ook met de heel sympathieke manier waarop hij het publiek betoverde. Ik persoonlijk word altijd in verrukking gebracht als een buitenlander zijn ervaringen in verband met Hongarije vertelt. Bovendien als iemand de moeite neemt om enkele woorden van onze verschrikkelijk moeilijke taal onder de knie te proberen te krijgen, kan degene meteen mijn sympathie hebben.

Hoewel Joseph Pearce vroeger nog nooit in Hongarije is geweest, had hij verrassend veel herinneringen in verband met Hongarije.
Hij heeft over onze vrijheidsstrijd gehoord en over Kossuth Lajos die onze onafhankelijkheid uitriep. (Les 1: 'Spreek Kossuth uit alsof er drie s-sen zouden staan.') Joseph Pearce kon zich nog de voormalige Hongaarse postzegels voor de geest halen. Waarom staat daar het woord ’Magyarország’? Hoezo lijkt de naam van dit land niet op Hongarije zoals in andere gevallen? Hij heeft eveneens over Ikarus, het Hongaarse autobusbedrijf wel eens gehoord. We mogen ook niet de voor de auteur onuitspreekbare stedennamen zoals Nyíregyháza vergeten. Ik ben er zeker van dat ik dit namens ons allemaal kan zeggen wat ik nu zeg: ik waardeerde het moment toen Joseph Pearce de moed voor het publiek had om de namen van deze steden uit te spreken.

Ik vond het heel interessant dat hij ooit met Magda Szabó een interview heeft gemaakt. Het was ook boeiend te horen dat hij helemaal weg van Esti Kornél, het werk van Kosztolányi Dezső is.

Tijdens de lezing heeft de auteur ook enkele gedeeltjes uit zijn werk Land van Belofte voorgelezen. Hij vindt de vraag altijd onterecht: hoe autobiografisch is het werk? Het is weleens gebeurd dat zijn lezers net de scénes ongelooflijk vonden die er wel echt gebeurden.

Als klap op de vuurpijl heeft onze vakgroep een heel waardevol cadeau van Joseph Pearce gekregen. Ik ben er overtuigd van dat deze ontmoeting zowel voor het publiek als ook voor de auteur zelf gedenkwaardig blijft.

Derde filmavond aan de ELTE

De leukste film bewaarden we voor de laatste filmavond. Het is jullie kans op een ontspannen avondje met een film

boordevol humor en het is de uitgelezen kans om jullie Nederlands te oefenen.

Jullie worden verwacht in bioscoop ELTE  op woensdag 7 december om 17.00 u.

Voor degenen die misschien zouden verdwalen:

Rákóczi út, 5

Eerste verdieping, Lokaal 112

Tot dan!

Az ELTE Néderlandisztikai Tanszéke 2011. november 18-án rendezte meg a tizenharmadik néderlandisztikai tanulmányi napot. A műfordítás szerepe az irodalom- és nyelvtanításban címmel. A tanszék plenáris előadások tartására olyan felsőoktatási intézmények neves fordítástudományiszakembereit hívta meg, amelyekkel egyébként virágzó Erasmuskapcsolatai is vannak, így az Utrechti Egyetemről Prof. Dr. Ton Naaijkenst és a Leuveni Katolikus Egyetemhez tartozó Antwerpeni Lessius Főiskoláról Prof. Dr. Henri Bloement. Ők egyébként a hollandiai Műfordítói Szakközpont (Expertisecentrum Literair Vertalen) vezetői is egyben. A meghívottak között szerepelt még Ingrid Degraeve, a Holland Nyelvunió brüsszeli Központjának (Taaluniecentrum Brussel) munkatársa, műfordító-nyelvtanár és Joseph Pearce belgiumi flamand író, aki közép-európai gyökereiről tartott előadást, valamint a műfordítói workshopot vezette, melynek során egyik művének szövegrészletét fordították és beszélték meg a hallgatók.

A tanulmányi napot Brenner Koloman, az ELTE dékánhelyettese, Orosz Magdolna, a Germanisztikai Intézet igazgatóhelyettese, Gera Judit, a Néderlandisztika Tanszék vezetője és Robert Milders, a holland Királyság magyarországi nagykövete nyitották meg. Ton Naaijkens Olvasás, fordítás és interpretáció c. előadásában a műfordítás folyamatának három olyan aspektusát emelte ki, mely az irodalomoktatásban is fontos szerephez jut: az előzetes elemzést, a fordítás során felmerülő operatív technikákat, valamint az evaluatív illetve kritikai fázist. Henri Bloemen A fordításban olvasott művek c. előadásában felhívta a figyelmet, hogy egy-egy fordítandó és fordított szöveg legapróbb részletei is meghatározó jelentőségűek lehetnek az értelmezés vonatkozásában, tárgyalta továbbá a műfordítás önálló alkotásként való megjelenését többek között Walter Benjamin A műfordító feladata c. híres esszéjének tükrében. Ingrid Degraeve Műfordítás és kreatív nyelvoktatás c. előadásában az irodalmi művek fordításának a nyelvelsajátítás folyamatában betöltött jelentőségéről, újra felfedezett hasznáról, kultúraközvetítő szerepéről beszélt. Joseph Pearce megrendítő – és vastapsot arató - Végállomás Közép-Európa c. előadásában beszélt a Holocaust máig ható tanulságairól, arról, hogy hogyan függ össze a többrétegű identitás, az egyéni történet és a történelem, s hogy az embernek a legembertelenebb helyzetekben is nyílhat lehetősége méltósága megőrzésére. Beszélt még az első világháború utáni gyermekvonatokról, melyek Belgiumba és Hollandiába szállították a magyar gyerekeket, hogy felerősödjenek és visszanyerjék meggyengült egészségüket. Ennek jegyében egy a múlt század húszas éveiből származó, családja által megőrzött, a Magyar és a Flamand Gyermekvédő Liga kiadásában megjelent holland-magyar szótár egy megsárgult, szakadozott lapját nyújtotta át a Néderlandisztika Tanszék számára ajándékul. A gyönyörűen bekeretezett dokumentum muzeális értékű, felbecsülhetetlen kincs, a holland- és belga-magyar kapcsolatok szimbólum erejű emléke.

A délután rendezett nyilvános fordítói műhely témája a flamand író Land van belofte (Az ígéret földje) című családi krónikájából vett részlet volt, melyet a három néderlandisztika tanszék kilenc hallgatója fordított le, a tanszékek egy-egy tanárának irányításával. A diákok felolvasták fordításaikat, a műhely munkájában résztvevő író pedig megválaszolta a diákok, az oktatók és a hallgatóság kérdéseit. Olyan kérdések merültek fel többek között, mint a földrajzi nevek fordítása a megváltozott történelmi kontextusban, a holokauszt nyelve és a reáliák adekvát fordítása.

A tanulmányi nap során a Gondolat Kiadó jóvoltából, mely egész sorozatban jelentette meg a holland nyelvű irodalom remekműveit, lehetőség nyílt holland és flamand szépirodalmi művek magyar fordításainak árengedményes vásárlására is. A délutáni workshop után a Budapesti Flamand Képviselet minden résztvevőt meghívott új irodájának megnyitására, mely az első holland nyelvű közkönyvtárnak is otthont ad Budapesten.
A megnyitót a Flamand Kormány Magyarországi Képviseletének fogadása követte.

Az eseményen szép számmal jelen voltak a Károli Gáspár Református Egyetem és a Debreceni Egyetem néderlandisztikai tanszékeinek oktatói és diákjai is. A tanulmányi nap kétségtelen eredményeként könyvelhető el az ELTE Néderlandisztika Tanszékének az Utrechti Egyetemmel és az Antwerpeni Lessius Főiskolával már meglévő kapcsolatainak továbbfejlesztése és a további együttműködés lehetőségeinek továbbgondolása. Végül, de nem utolsó sorban említendő az irodalom, az irodalmi szövegekkel való foglalkozás, a műfordítás óriási sikere és elemi erejű hatása a jelenlévő diákság körében.

Az eseményt a Holland Nyelvunió (Nederlandse Taalunie), a Nyelvunió-Központ (Taaluniecentrum), az Általános Holland Szövetség (Algemeen Nederlands Verbond), a Flamand Kormány Magyarországi Képviselete (Vertegenwoordiging van de Vlaamse Overheid), a Holland Királyság Budapesti Nagykövetsége és a Herceg Rendje (Orde van den Prince) arnhemi részlege támogatta.

A tanulmányi napról készült fényképek itt tekinthetők meg.